Skip to main content

Nemzetközileg is kiemelkedő felújítási megoldásokat alkalmaztak egy XVIII. kerületi óvodában

Magyar középületen építettek be egy nemzetközi innovációt: a XVIII. kerületi Zöld Liget Tagóvoda teljes homlokzata és gépészete megújult, évtizedekre előre biztosítva az épület energiahatékony működését. Bár a klímaváltozás elleni küzdelemben a fenntartható építés, és azon belül is az épületek felújítása az egyik legjelentősebb hatásokkal kecsegtető terület, itthon még viszonylag kevés kutatás-fejlesztés zajlik a témában. A StepUP projekt ebben is zászlóvivő, ráadásul két magyar innovatív vállalkozás is részt vett benne.

Bár az Európai Unió épületeinek csupán egy százaléka kerül felújításra évente, az unió célkitűzése, hogy épületállománya 2050-re karbonsemlegessé váljon. Ennek egyik eszköze a Horizon2020 keretprogram, mely lehetőséget ad arra, hogy tagállamok kutatás-fejlesztő partnerei összefogjanak és olyan úttörő megoldásokat fejlesszenek, melyekkel a felújítások megbízhatóbbá, gyorsabbá és költséghatékonyabbá válhatnak. Pontosan ez volt a célja a StepUP kutatás-fejlesztési projektnek is, mely innovatív megoldásai révén ösztönzi az energetikai mélyfelújítást, és ezzel minél több épület karbonsemlegessé válását.

A nemzetközi fejlesztésben részt vett az ABUD Mérnökiroda is, mely több mint egy évtizede a fenntartható épített környezet egyik hazai vezetője és nemzetközileg is elismert szakértője. Az innováció magyarországi alkalmazásában a XVIII. kerületi Önkormányzat lett a partner, és a hőtárolással foglalkozó HeatVentors Kft. is csatlakozott a projekthez.

Az öt ország tíz partneréből álló nemzetközi konzorcium úttörő energetikai mélyfelújítási folyamatot dolgozott ki, mely innovatív döntéstámogatási módszertanra alapul, iparosított (vagyis előregyártott, a helyszínen egyszerűen és gyorsan alkalmazható) technológiákat és adat-alapú szoftveres megoldásokat alkalmaz. A projekt által kidolgozott megoldások több mint 60%-kal növelik az épületek energiahatékonyságát, 40%-kal csökkentik a helyszíni építési időt és legalább 10%-kal csökkentik az épület tervezése és üzemeltetése közötti teljesítménykülönbséget.

A projekt során az ABUD Mérnökiroda felelt nemcsak a magyar, de a spanyol és skót mintaépület-felújítások sikeres megvalósításáért és a különböző technológiák teszteléséért is. A fenntarthatósági tanácsadó cég az összes mintahelyszínen zajló munkálatot koordinálta, emellett az energetikai mélyfelújítási módszertan kidolgozását is vezette, és méréseivel biztosította a projektcélok teljesülését.

A Zöld Liget Tagóvoda mélyfelújításának eredményeit Orova Melinda, az ABUD Mérnökiroda szakértője ismertette a szülők és az érdeklődők számára rendezett záróeseményen. Fotó: Kürti János, BP18

A három mintahelyszín egyike a XVIII. kerületi Pestszentimrei Zöld Liget Tagóvoda volt. A felújítás során az óvoda homlokzata innovatív, előregyártott, úgynevezett “Plug & Play” – vagyis moduláris, rendszerbe kapcsolható – szendvicspanelekből készült homlokzati hőszigetelést kapott. Az épület tetőszerkezetét is hőszigetelték, valamint a gépészeti energiaigény fedezésére napelemeket installáltak. Figyelemre méltó eredmény, hogy csak a passzív hőszigetelésnek köszönhetően 32%-kal csökkent az épület fűtési energiaigénye, és a teljes felújítás következtében összesen 77%-os energiamegtakarítás érhető el éves szinten.

A StepUP projekt során kidolgozott moduláris homlokzati rendszert Regula Zsófia, a Városrehabilitáció18 Nonprofit Zrt. projektmenedzsere ismerteti a StepUP projekt záróeseményén. Fotó: Kürti János, BP18

A felújításokra általánosságban nem jellemző, hogy kiemelt figyelmet fordítanának az épülethasználók feltérképezésére, tájékoztatására, vagy véleményük kikérésére. A StepUP projekt esetében az érintett felek bevonása is fontos szempont volt: az óvodai dolgozók komfortszintjének több alkalmas felmérése segítette az ABUD szakembereit abban, hogy a tervezett energetikai megoldások az épülethasználók igényeinek és szokásainak megfelelően legyenek kialakítva és tartósan jó eredményt hozzanak. A szülők és kerületi érintettek pedig közösségi események és hírlevelekben során értesültek a munkálatok előrehaladtáról.

A gépészeti felújítás részeként levegő-víz rendszerű hőszivattyú került beépítésre, mely hűtésre és fűtésre is alkalmas. Emellett négy intelligens hőakkumulátort installáltak a magyar HeatVentors Kft. közreműködésével, mely a megtermelt többletenergiát tárolja. Ez az akár 20-30%-os energiamegtakarítást lehetővé tevő megoldás nyáron kihasználja a hűtési folyamatok éjszakai hatékonyságát, és képes az ekkor hatékonyan előállított hideg energiát tárolni és azt a nappali csúcsidőszakban felhasználni. A hőtároló rendszer a téli fűtési szezonban is hasonló módon segíti elő az épület energiahatékonyságát. A teljes rendszer üzemelését és a fűtési- vagy hűtési energiaigény optimalizációját energiamenedzsment-rendszer biztosítja.

A megújult gépészetet Dr. Andrássy Zoltán PhD, a HeatVentors Kft. műszaki vezetője ismerteti. Fotó: Kürti János, BP18

A csoportszobákban a korszerű radiátorok mellett csendes kivitelű, alacsony fordulatszámra beállított fan-coil készülékek biztosítják a nyári komfortot és a télen szükséges magasabb hőmérsékletet. A beépített automatikus szabályzórendszer a beállított elvárt belső hőmérséklet alapján programozza a rendszer elemeinek működését, biztosítva a maximális energiahatékonyságot. Emellett szenzorok figyelik a csoportszobák hőmérsékletét, páratartalmát és szén-dioxid szintjét, továbbá a pedagógusok is visszajelezhetik szubjektív hőérzetüket. A projekt innovációi közé tartoznak még az adatintelligenciát használó szoftveres megoldások, melyek lehetővé teszik a pontosabb tervezést és az épületüzemelés alatti teljesítmény folyamatos ellenőrzését.

A StepUP projekt nemcsak hazánkban, de világviszonylatban is olyan egyedülálló megoldásokat fejlesztett ki, melyek törekednek a mélyfelújítási folyamatok optimalizálására, költség- és időhatékonnyá tételére, ezzel elősegítve minél több épület megújulását. A Zöld Liget Tagóvoda példája is mutatja, hogy a kutatás-fejlesztési projekt technológiai innovációinak köszönhetően kézzelfogható közelségbe került épületeink energiahatékonnyá válása.

Fotó: Kürti János, BP18

Leave a Reply